Lélek
- Önkénteseink tollából -
Mentális segítséget nyújtó, kilenc fős önkéntes csapatunk pszichológus hallgatókból és pályakezdő pszichológusokból áll. Célunk e munkával, hogy otthontalan emberek számára ingyenes mentálhigiénés támogatást nyújtsunk egyéni és csoportos segítő beszélgetések keretében. Ügyfeleink számára ez a lehetőség hiánypótló, úgy is, hogy mind a szükség, mind az igény gyakran megfogalmazódik. A hajléktalan emberek számára a projekt lehetőséget nyújt a lelki otthonteremtésre. Hiszünk abban, hogy a pszichés támogatás nyújtása a társadalomból legkirekesztettebbeknek segít, miközben mi magunk is fejlődünk és értékes tapasztalatokkal gazdagodunk. A program 2023. évi működését az Európai Unió Szolidaritási Testülete támogatja.
A programon belül, általunk tervezett beszélgetések lehetőséget adnak az otthontalan embereknek, hogy megtapasztalják az elfogadást, odaforduló figyelmet, és megértést, hiszen az otthon elvesztésével az emberi értékek és igények nem vesznek el. Fontosnak tartjuk, hogy leromboljuk a hajléktalan emberekről kialakult hamis sztereotípiákat a társadalomban. Hisszük, hogy munkánkkal hozzájárulunk az önértékelés és a magukért való kiállás erősödéséhez, valamint a társadalmi elfogadásuk növekedéséhez.
A projektünk 2023 februárjában indult, azt a kollégák támogatásával úgy építettük fel, hogy minél szélesebb képet kapjunk a hajléktalan emberek pszichológiai igényeiről, mindennapi nehézségeikről, egyúttal a helyet adó intézmény életébe is szervesen integrálódjunk. Ezért a projekt kezdetekor önkéntesképzésen, az Alapítvány munkatársaival közös csapatépítésen, valamint klinikai szakpszichológus által tartott szakmai tréningen vettünk részt. A tavasz óta zajló segítő beszélgetéseket, melyben eddig huszonöt klienssel, több mint száz alkalommal találkoztunk, rendszeres, kétheti szupervízió és szakmai workshopok is támogatják.
Személyes tapasztalataink a munka során:
„Segített a szakmai identitásom kialakításában, bátrabban fogok bele egy folyamatba. Láthattam azt, hogy hús-vér emberek miként tudnak működni a „tankönyvi” példákkal szemben, segített gyakorolni azokat a technikákat, amiket tanultam. Jó volt megfigyelni, a fejlődést a kliensemen – ez reálisabbá tette számomra, milyen célt érdemes kitűzni, átkereteztem magamban, mi is számít sikernek.”
„A stílusom kialakításában segített, és jobban megismerni magamat, mint segítő. Ténylegesen közeli tapasztalatot kaptam, hogy mit adhat a szupervízió, hol vannak a kompetenciahatáraim.”
„Többet tanított nekem ez a munka az alapítványnál, mint az egyetem összesen. A szupervíziók erősen szemléletformálóak, sokat tanultam arról, hogy mire érdemes odafigyelni a klienssel kapcsolatban, milyen kérdéseket tegyek fel magamnak. Az az önreflexió, amit a kliensekkel való munka igényel, azóta már internalizálódott. A kliensek történetei rengeteget segítettek nekem átskálázni a saját problémáimat, hogy megtapasztaljam azt, hogy az enyémnél sokkal nehezebb helyzetben is túl lehet élni.”
„Ez a projekt teret biztosít nekem arra, hogy „felügyelt” keretek között próbáljam ki magam pszichológusként. Szerintem nagyon szép eredmény az, hogy a klienseink úgy érzik, valaki osztatlan figyelemmel figyelt rájuk.”
