Média
A LAKOSSÁG TÖBBSÉGE INKÁBB SEGÍTENÉ A HAJLÉKTALANOKAT, MINT BÜNTETNÉ
A lakosság 69 %-a szerint egyértelműen inkább segíteni kellene a hajléktalanokat és csupán 2 %-a szerint kellene inkább büntetni. Az emberek pártszimpátiája nem befolyásolja lényegesen az erről alkotott véleményüket. A kormánypártok szimpatizánsainak kétharmada is inkább segítene az ilyen helyzetben lévőkön.
Csupán minden harmadik ember gondolja azt, hogy a hajléktalanok maguk tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Az emberek közel kétharmadát azért zavarja, hogy vannak hajléktalanok, mert azt gondolják, hogy jobb lenne, ha mindenkinek lenne hol laknia. A döntő többségnek az a véleménye, hogy segíteni kellene a hajléktalanokat is, hogy a munkájukból megéljenek (85%), több emberi és szociális gondoskodás kellene (80%), és hasznos lenne több hajléktalanszállót építeni, több férőhelyet kialakítani (78%). De sokan javasolják azt is, hogy hasznos lenne kevésbé komfortos szociális bérlakásokat felajánlani a hajléktalanoknak (64%), vagy valamilyen lakhatási támogatást nyújtani a hajléktalanok részére (61%).
Miközben az emberek nagy többsége inkább a segítség pártján áll, abban a kérdésben megosztottabb a véleményük, hogy ki kellene-e tiltani a hajléktalanokat a belvárosból, illetve törvényben kell-e szabályozni az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A többség az utóbbi megoldásokat nem támogatja.
Megrázó eredménye a felmérésnek, hogy a felnőtt korú lakosság 7 %-a úgy nyilatkozott, hogy van az ismerősei, rokonai, családtagjai közül valaki, aki hajléktalan. Vagyis több, mint 600 ezer embernek egészen közvetlen tapasztalatai vannak erről az állapotról.
(Az országos reprezentatív felmérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte személyes megkérdezéssel 2013 márciusának utolsó hetében a Menhely Alapítvány felkérésére.)
A Február Harmadika Munkacsoport ezévi adatfelvétele során közel tízezer hajléktalan ember is válaszolt ugyanezekre a kérdésekre. (Mind a hajléktalan emberek, mind a budapesti lakosság véleményének változásáról összehasonlítható adatok is rendelkezésre állnak 2007-ből és 2005-ből.)
Az érintett hajléktalan emberek zöme is elsősorban munkát szeretne (82%), valamilyen lakhatási támogatást (73%), több hajléktalanszállót (72%), vagy éppen kevésbé komfortos szociális bérlakásokat (71%). Ugyan a szállókon élő hajléktalanok és a közterületeken megkérdezett fedél nélküliek véleménye markánsan eltér arról, hogy rá kellene-e kényszeríteni a hajléktalanokat arra, hogy használják a hajléktalanszállókat, és ne az utcán aludjanak, illetve ki kellene-e tiltani őket a belvárosból, azonban döntő többségük nem ért egyet helyzetük ilyen kezelésével.
Budapest, 2013. április 21.
Dr. Győri Péter
Menhely Alapítvány
gyori_peter@yahoo.com
GYORSJELENTÉS A HAJLÉKTALAN EMBEREK 2013. FEBRUÁR 3-I KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTELÉRŐL
A 2013. március 7-én, a Menhely Alapítvány Kürt utcai intézményében elhangzott sajtótájékoztató kivonata.
A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTELEK A HAJLÉKTALAN EMBEREKRŐL
A február harmadiki adatfelvételek nem hajléktalanszámlálások, így nem arra valók, hogy a hajléktalanok számát megtudjuk. A „Február 3.” kérdőíves adatfelvételek azokra az emberekre terjednek ki, akik a szállókkal, vagy az utcai szolgálatokkal aktuálisan kapcsolatban vannak. A felmérés célja, hogy a hajléktalan helyzetben lévők életkörülményeiről, azok aktuális változásairól átfogó képet kapjunk, mindezt az ellátás fejlesztése érdekében.
A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTEL RÉSZTVEVŐI, MIT MUTAT A FELMÉRÉSBEN VÁLASZADÓK SZÁMA
A hivatalos nyilvántartások szerint az országban egy időben közel tizenegyezer otthontalan embernek nyújtanak szállást az ellátó intézmények:
|
Hivatalosan engedélyezett hajléktalan férőhelyek száma 2012 december |
|||
|
Település |
Átmeneti szálló |
Éjjeli menedékhely |
Együtt |
|
Budapest |
3000 |
2500 |
5500 |
|
Vidék |
2600 |
2600 |
5200 |
|
Országos összesen |
5600 |
5100 |
10700 |
|
Február Harmadika Munkacsoport 2013 |
|||
Budapesten a hivatalosan engedélyezett férőhelyek száma 2012. decemberében 5.500 (átmeneti szállón 3.000, éjjeli menedékhelyen 2.500), míg vidéken 5.200 (átmeneti szállón 2.600, éjjeli menedékhelyen 2.600) volt. Országos összesítésben a szállókon alvók 70 %-a (6.706 fő) vett részt a 2013. évi felmérésben.
A Munkacsoport „Február 3” kérdőíves felmérésében idén minden eddiginél több település, szervezet, illetőleg válaszadó hajléktalan ember (9.793 fő) vett részt.
|
Válaszadó hajléktalanok száma 2013 február 3-án |
|||
|
Település |
Szállón |
Utcán |
Együtt |
|
Budapest |
3 166 |
1 057 |
4 223 |
|
Vidéki városok |
3 540 |
2 030 |
5 570 |
|
Országos összesen |
6 706 |
3 087 |
9 793 |
|
Február Harmadika Munkacsoport 2013 |
|||
A válaszadó hajléktalan emberek száma 2013 február 3-án: Budapesten 4.223 (szállón 3.166, utcán 1.057), vidéki városokban 5.570 (szállón 3.540, utcán 2.030), azaz országosan összesen 9.793 (szállón 6.706, utcán 3.087).
Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy (a kérdőíves kutatás adatfelvétele napján, 2013. február 3-án) Budapesten a válaszadók 75 %-a szálláson lakott (1.057 ember élt közterületen és 3.166 ember aludt szálláson). Vidéken a válaszadóknak csupán 64 %-a lakott szálláson (2.030 ember élt közterületen és 3540 ember aludt szálláson).
IMMÁR ÖT ÉV ÓTA TÖBB KÖZTERÜLETEN ÉLŐ EMBERT TALÁLUNK VIDÉKEN, MINT BUDAPESTEN
A kutatás eredményei azt mutatták, a válaszadó fedél nélküliek kétharmada vidéken él (34 %-uk Budapesten, 66 %-uk vidéki városban).
Miközben Budapesten hullámzóan stagnált, addig vidéken folyamatosan növekedett az elmúlt öt év adatfelvételeiben az abba bekerülő közterületen élő fedél nélküli emberek száma.
|
Válaszadó közterületen élő fedél nélküliek száma február 3-án |
||||||
|
Település |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
|
Budapest |
1189 |
1360 |
1252 |
1150 |
876 |
1057 |
|
Vidéki városok |
1376 |
1502 |
1816 |
1720 |
1463 |
2030 |
|
Országos összesen |
2565 |
2862 |
3068 |
2870 |
2339 |
3087 |
|
Február Harmadika Munkacsoport 2013 |
||||||
Számuk az adatrögzítések napján 2008-ban 2.565 (Budapesten 1.189, vidéki városokban 1.376), 2009-ben 2.862 (Budapesten 1.360, vidéki városokban 1.502), 2010-ben 3.068 (Budapesten 1.150, vidéki városokban 1.720), 2011-ben 2870 (Budapesten 1.150, vidéki városokban 1.720), 2012-ben 2.339 (Budapesten 876, vidéki városokban 1.463), 2013-ban 3.087 (Budapesten 1.057, vidéki városokban 2.030) fő volt.
Tudjuk, hogy az évnek ebben a leghidegebb időszakában kevesebben töltik éjszakáikat közterületen, mint a melegebb napokon. Azonban az adatfelvétel rögzített adatai alapján elmondható, hogy még ezen a napon is országszerte mintegy háromezer ember töltötte éjszakáját fedél nélkül!
TÉLI HIDEG - LAKOSSÁGI FELHÍVÁS
Kiadja a Menhely Alapítvány 2012. január 30-án
A meteorológiai előrejelzések, és a már tapasztaltak alapján rendkívül hideg napok várhatók. A Menhely Alapítvány arra kér mindenkit, hogy a következő fagyos napokban különösen figyeljünk egymásra, és a közterületeken meghúzódó fedél nélküli emberekre!
A nap 24 órájában hívható a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat.
Ha felszerelés, meleg ruha nélküli, segítséget kérő emberrel találkozunk a közterületeken, haladéktalanul hívjuk a Diszpécser Szolgálatot a +36 1 338 41 86-os telefonszámon! A Szolgálat gondoskodik arról, hogy a krízishelyzetben levőkhöz a leghamarabb eljussanak az utcai szociális munkások. Ha eszméletlen, végtagtörött, fejsérült vagy zavart embert látunk, értesítsük a mentőszolgálatot!
Felelősek vagyunk egymásért!
Az ország régiói szerint felelős diszpécser szolgálatok elérhetőségei:
Intézmény Ellátási terület /megye Telefonszám
Közép-Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat - Fejér,Komárom-Esztergom, 34/511-028
Utcai Szociális Segítők Egyesülete Veszprém megye
Tatabánya
Nyugat-Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat - Győr-Moson-Sopron, Vas, 92/323-000
Zalaegerszeg Zala megye
Dél-Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat - Baranya, Somogy, Tolna megye 72/233-169
Támasz Alapítvány
Pécs
Észak-Alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, 42/504-618
Periféria Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Nyíregyháza
Dél-Alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat - Bács-Kiskun, Csongrád, 76/485-582
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Békés megye
Kecskemét
Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolg. - Budapest, Pest megye 1/338-4186
Menhely Alapítvány (Pest, Pest-megye)
Magyar Máltai Szeretetszolgálat (Buda)
Budapest
Kiadta: Menhely Alapítvány
Dátum: Budapest, 2011. november 17.
Minden érv, közbenjárás és tiltakozás ellenére az Országgyűlés elfogadta azt a II. Hajléktalantörvényt, mely példátlan módon már elzárással, vagy 150 ezer forint pénzbírsággal fenyegeti azokat, akiket ismételten „azon kapnak”, hogy életvitelszerűen közterületen laknak. Tette ezt az Országgyűlés anélkül, hogy gondoskodott volna annak a több ezer magyar állampolgárnak az elfogadható lakhatásáról, akik már jó ideje ilyen embertelen helyzetben tengődnek, és gondoskodott volna arról, hogy hazánkban soha többet fedél nélkül embertársunk ne maradhasson.
Ezért a Menhely Alapítvány kéri mindazon magánszemélyeket és szervezeteket, segítőket és segítő szervezeteket, valamint érintetteket, akik e törvény alkalmazásával, vagy annak konkrét kilátásba helyezésével találkoznak, hogy azt jelezzék az Alapítvány +36 1 / 338-41-86-os telefonszámán, vagy az jogvedo@menhely.hu e-mail címen. Az Alapítvány minden jogi eszközt fel kíván használni, hogy e törvény alapján bíróság senkit el ne ítéljen.
A hideg napokra tekintettel a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata a +36 1 / 338-41-86-os számon továbbra is várja mindazon polgárok hívását, akik Budapesten veszélyben lévő, fedél nélküli emberekhez hívnának segítséget. Egyben arra kérjük a város lakóit és a szervezeteket, hogy a nagy hideg beálltával lehetőleg nyújtsanak segítséget az arra rászorulóknak.
Dr. Győri Péter
Menhely Alapítvány
forras: index.hu
2011. július 14., csütörtök
Elfogadta az új hajléktalanellátási koncepciót a Fővárosi Közgyűlés. A feladatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és Menhely Alapítvány szervezi.
"Most sem fogjuk tudni a Kempinskiben és a Gundelben elhelyezni a hajléktalanokat" - mondta Tarlós István főpolgármester a hajléktalanellátási koncepció vitájában a Fővárosi Közgyűlésben.
Ezzel az MSZP-s Havas Szófia kritikájára reagált, aki azt mondta, több sebből vérzik a koncepció, mert a költségvetésben jelentős pénzt vont el a városvezetés ettől a területtől. A szocialista politikus szerint a körülbelül 2500 hajléktalanból mintegy 1400 gondoskodásáról szól a koncepció, arra nem ad választ, mi lesz a többiekkel. Tarlós azzal vágott vissza, hogy az elmúlt húsz évben sem sikerült megoldani a problémát, Havas igazán bírálhatna egy kicsit visszafogottabban.
forrás: origo.hu
Wirth Zsuzsanna
A detoxikálókban és a pszichiátriákon növekvő igénybevétellel, Budapesten pedig egyre több hajléktalannal számol a főváros új középtávú hajléktalanügyi koncepciója, amelyet csütörtökön fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A jövőben külön kórházi kapacitások lesznek a hajléktalanok ellátására, a hajléktalanok a bérlakások szétosztásakor előnyt élveznek majd, a szállókat és a teljes ellátórendszert pedig a főváros mellett két szervezet, a Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány végezheti.
Az ombudsman szerint a hajléktalanokat sújtó törvény "letérés az európai útról"
Civilek tiltakozása ellenére büntetni fogják a hajléktalanokat Budapesten
Legalább 7755 hajléktalan volt Budapesten februárban
"Jöjjön és éljen a szegények között" - videóriport a VIII. kerületi kukázási tilalomról
forrás: hirszerzo.hu
A főpolgármester szerint a rendszerváltás óta nem tudták megoldani a hajléktalanokkal kapcsolatos problémákat, és „most sincs mód a Kempinskiben elhelyezni a hajléktalanokat”. Tarlós István ezt az ide kapcsolódó tervezet vitájában mondta a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén, ahol végül megszavazták a koncepciót.
A hajléktalanok ellátásának megszervezésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és Menhely Alapítványt bízta meg a Fővárosi Közgyűlés. A koncepciót a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dolgozta ki. Ebben egész évben 24 órás diszpécserszolgálat, télen pedig krízisautó 24 órás működtetését javasolja a két szervezet, valamint speciális utcai szolgáltatásokat. Ezek a számítások szerint összesen körülbelül 70 millió forintba kerülnének évente.
Az első befogadóhelyek működtetésére, valamint az onnan távozóknak nyújtott lakhatási támogatásra évente 270 millió forintot fordítanának. Megjegyzik, hogy a keretösszeg fejenként maximum 300 ezer forint támogatás, 12 hónapra számítva, vagyis ez legalább 900 ember éves elhelyezését teszi lehetővé.
