A Menhely Alapítvány, hagyományainak megfelelően, idén is jótékonysági zenei rendezvénnyel nyitja az évet az otthontalan emberek megsegítésére – a program ingyenes, a szervezők pénz helyett adományokat várnak.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Kedden a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kiderülhet, szándékosan vált-e pervesztessé a magyar állam abban a 150 milliárd forintos kártérítési perben, amelyet tíz évvel ezelőtt az Orbán-kormány indított a Postabank könyvvizsgáló cégei ellen, s melynek egyik alperese az egykor Oszkó Pétert is foglalkoztató Deloitte Kft. Az ügyet az állam azért nem nyerhette meg, mert Veres János pénzügyminisztersége idején nem volt hajlandó beterjeszteni az előírt bizonyítékokat. A felülvizsgálati kérelemben új eljárást javasolnak. A kártérítési ügyet a Legfelsőbb Bíróságon Salamonné Solymosi Ibolya gazdasági tanácsa tárgyalja majd – írja a hétfői Magyar Nemzet.

***

A Népszabadság értesülései szerint százmilliárdoktól is eleshetnek a gazdasági élet szereplői, s akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság, az első fél év során, ha a kormány fenntartja a közbeszerzések tilalmát, illetve nem sikerül megteremteni a január elsejétől kötelező elektronikus közbeszerzés feltételeit az uniós értékhatár feletti beszerzések esetében. A lap emlékeztet rá, jelenleg sem a jogszabályi, sem a technikai feltétele nincs meg annak, hogy az eszközbeszerzések esetében 50 millió, építési beruházásoknál pedig 100 millió forint feletti közbeszerzéseket eredményesen, és legfőképp törvényesen lefolytassák. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig úgy döntött, január 20-tól leállnak az állami közbeszerzések, pontosabban elindítani lehet eljárásokat, de döntést már csak az új kormány megalakulása után lehet hozni. . Tavaly az első fél évben 752,67 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa jelentése szerint. A beszerzések értékét tekintve az uniós értékhatár fölött volt a beszerzések 85,4 százaléka.

***

Az államot nem lehet tovább gyengíteni – idézi a Népszava Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, akinek irányításával bizottságok mérik fel a bírósági rendszer állapotát, és reformjavaslatokat készítenek elő. Szakmai érvek sokasága támasztja alá azt az álláspontot, hogy hozzá kell nyúlni a harmadik hatalmi ág kereteihez, amelyeket kétharmados törvények szabnak meg - mondta az LB vezetője. Baka követendő példaként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette, ahol az állami szervek feladatai, hatáskörei egyértelműek, a problémamegoldásban jól bejáratott mechanizmusok működnek, az alapvető kérdésekben ritkán merülnek fel jogértelmezési kérdések. Ezek az állami szervek szerinte hatékonyak, ezért társadalmi megbecsültségük is magas, és mivel van tekintélyük, az állampolgárok széles rétegeiben könnyűszerrel elérik az önkéntes jogkövetést. Baka András hat reformbizottságot hozott létre, hogy áttekintsék az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotát. Mint elmondta, február végéig elkészülnek a jelentések arról, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet a szükséges változtatásokat végrehajtani.

Forrás: OrientPress Hírügynökség