A „vörös kód”

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65/E. § (3) meghatározott vörös kód egy speciális figyelmeztetés, mely kritikus időjárási körülmények esetén a szociális ellátórendszert figyelmezteti arra, hogy a segítő tevékenység elsődleges feladata ilyenkor az élet védelme. A szociálpolitikáért felelős miniszter a -10°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, tartósan 27°C feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb időjárási körülmények, a meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzése esetén a regionális diszpécserközpontokon keresztül vörös kód figyelmeztetést ad ki. A vörös kód ideje alatt a bentlakásos intézmények - a diszpécserközpont előzetes jelzése alapján az intézménybe érkező hajléktalan személynek élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét biztosítják.

A „vörös riasztás”

A Közép-magyarországi Régióban - a „Vörös Kód” minisztérium általi kiadása esetén különösen, de nem kizárólagosan akkor – a Regionális Diszpécser Szolgálat által kiadott jelzés, melynek meghatározott időtartama alatt, az erről külön együttműködési megállapodást kötő hajléktalanellátó intézmények minden hozzájuk érkező személyt befogadnak, nem küldenek el rászorulót.

A Regionális Diszpécser Szolgálat az együttműködési megállapodást aláíró szervezetek által működtetett úgynevezett „éjszakai túlélési pontokat”, a befogadó intézmények listáját a közösségi médiában nyilvánosságra hozza.

A Közép-magyarországi régióban „Vörös Kód” - és ezzel megegyező időben a „Vörös Riasztás” is - 2023. február 7. (kedd) 20:00 órától 2023. február 9. (csütörtök) 08:00 óráig tart.

Kérünk mindenkit, hogy nyitott szemmel járjon az utcán, ha segítségre szoruló embert lát és lehetősége van rá, az éjszakai túlélési pontokról tájékoztassa őt! Ha egyéb segítség is szükséges lehet, akkor hívja a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálatot a +36 1 3384186-os telefonszámon.

  Az éjszakai túlélési pontok listája letölthető (pdf formában itt - kattintással)

A hajléktalan embereket segítő, országos régiókban hívást fogadó diszpécser szolgálatok elérhetőségeit adjuk közre - frissítve 2022/23 telére.

Egyes időszakokban a megnövekedett hívásszámok okán türelmet és kitartást kérünk a telefonálóktól, előfordulhat hosszabban foglalt vonal jelzés.

Segíteni tudnak az utcai gondozó szolgálatok, ha:

• szolgálati idejük tart (extrém hidegben ez az időszak az igények arányában nő),
• a bejelentés az adott időben történik, és nem órákkal/napokkal később,
• pontos helymeghatározást kapnak,
• konkrétumok hangzanak el (előzetesen tájékozódott a bejelentő a helyzetről: mi a probléma, van-e szigetelés az illető alatt stb.).

Milyen esetekben hívja a Diszpécser Szolgálatot?

Segítségét nagyon köszönjük!

Járvány – háború – munkaerőpiac
Hajléktalanság hármas szorításban
Gyorsjelentés a Február Harmadika Munkacsoport éves adatfelvételéről

a Menhely Alapítvány sajtóközleménye

Budapest, 2022. április 20.

Ebben az évben immár 24. alkalommal került sor a Menhely Alapítvány és az ország hajléktalanellátó szervezeteinek közös, éves adatfelvételére.

A február 3-i héten lebonyolított kutatás kérdéseire összesen 6944 hajléktalan ember adott értékelhető válaszokat. Közülük 1649 ember közterületen lakott (436 fő Budapesten, 1213 fő vidéki városokban), 5295 ember fizetős, vagy ingyenes hajléktalan szállásokon (2246 Budapesten, 3049 vidéki városokban). A válaszadók ilyen magas száma garancia arra, hogy a felmérés eredményeit megbízhatónak tekintsük.

2021-ben a hajléktalanellátó segítő szervezetek azt tapasztalták, hogy kevesebb ember veszi igénybe a hosszú évek óta működő fizetős, vagy ingyenes hajléktalan szállásokat és a közterületeken is általában a korábbiaknál kevesebb ember veszi igénybe az utcai szolgálatok segítségét. Ezért az idei februári adatfelvétel során elsősorban e csökkenés lehetséges okaira keresték a válaszokat, illetve arra, hogy hol lehetnek az ex-hajléktalanok. Ezen túl arra is keresték a választ, hogy vajon a jelenleg hajléktalan helyzetben lévők a hajléktalan szállások részéről milyen változtatásokat tartanának kívánatosnak, ami akár növelhetné is e szállások igénybevételét, az igénybe vevők életkörülményeit.

Az adatfelvétel eredményei arra engednek következtetni, hogy a koronavírus-járványt megelőző időszakban „minden munkáskézre szükség volt”, így a munkaképes hajléktalan emberek egyre inkább munkához – s új jelenségként – egyben valamiféle szálláshoz, elhelyezéshez is jutottak. E legális, vagy illegális szállásokon kaptak helyet a külföldi vendégmunkások is. Utóbbiak egy része a járvány következtében hazament, helyüket részben hajléktalan emberek foglalhatták el. A felmérés azt mutatja, hogy különösen az olykor közterületen éjszakázó hajléktalanok jelentős arányban laktak az év során ilyen piaci, vagy informális szálláshelyeken, tömegszállásnak használt lakásokban, „matracszállásokon”.

E folyamatok másik következménye, hogy tovább csökkent a hajléktalan emberek körében a munkaképes emberek aránya és ma már igen jelentős a betegek, idősek, függők részaránya. A meglévő hajléktalanellátó szállásoktól ők elsősorban biztonságos, hosszú távú lakhatást, rendet, tisztaságot, kisebb zsúfoltságot várnak el. Nyugodt, kiszámítható lakhatási körülményeket ott, ahol vannak. Továbblépésben ők már többnyire nem reménykednek. Többségük úgy gondolja, hogy ha lenne pénze és lenne rá lehetősége, akkor persze lakásban is lakhatna, de ez inkább csak vágyálom számukra.

A Február Harmadika Munkacsoport nevében:
Győri Péter dr. (C.Sc.)
Menhely Alapítvány
kuratórium elnök

  Sajtóközlemény: „Járvány – háború – munkaerőpiac - Hajléktalanság hármas szorításban”
  Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2022. február 3-ai kérdőíves adatfelvételéről

Budapest, 2021. március 31.

A 23. alkalommal lebonyolított éves országos hajléktalan adatfelvétel egészen különleges körülmények között zajlott. A Covid-19 világjárvány kiszámíthatatlan hullámokban tört az emberekre. A járvány és a járványügyi intézkedések felforgatták az emberek, az intézmények életét. A hajléktalan embereket segítő dolgozók és szervezetek mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy a sok ezer nem lakásban tengődő, hajléktalan ember körében ne következzen be tömeges egészségügyi katasztrófa a koronavírus-járvány miatt.

Idén 1500, közterületen élő és 5200 hajléktalan szállón lakó ember válaszolt önkéntesen az országos adatfelvétel kérdéseire. A válaszokból kitűnik, hogy a hajléktalan helyzetben lévő emberek zöme jól tájékozott a koronavírus tüneteit illetően. Akiknek volt koronavírus tesztjük, azok óvatosabbak, veszélyesebbnek tartják a vírust és jobban elfogadják és betartják a szigorú járványügyi intézkedéseket, szemben azokkal, akikhez nem jutott el a tesztelés az elmúlt egy év során. A hajléktalan emberek körében is a magasabb iskolai végzettségűek, az idősebbek komolyabban veszik a veszélyeket és nagyobb arányban is tesztelték őket.

Igen jelentősek a területi különbségek: Budapesten – 528 ezer adag étel, 100 ezer sebészeti maszk és elkülönített szállások és lakások juttatása mellett – kiemelkedően magas arányban, az átmeneti szállókon lakók 73%-át tesztelték, míg más városokban ez alig éri el a 30-40%-ot. A teszteltek 19%-ának volt valamikor az év során pozitív teszteredménye (az összes válaszadó 10%-a). A válaszadók 4%-át kórházban is kezelték koronavírus-megbetegedés miatt. Emiatt igen indokolt volt a tömeges oltás elindítása február elején az érintettek körében. A szállókon élők többsége beolttatta magát. A szálláshelyeket, nappali melegedőket igénybe nem vevő közterületeken élőkhöz azonban sem a tesztelés, sem az oltás nem jutott el nagyobb arányban.

A járvány és az ezzel járó járványügyi intézkedések katasztrofális egzisztenciális következményekkel jártak a nem lakásban élő emberek megélhetésére nézve. A munkaképes korban lévők 42%-ának csökkent a jövedelme, közel minden második dolgozó hajléktalan ember elveszítette munkáját, másfél-kétszeresére nőtt a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők aránya, s mindez a válaszadók 20-30%-ánál az alapvető szükségletek kielégítését (táplálkozás, öltözködés, gyógyszerek beszerzése) is folyamatosan korlátozza. Mindez természetesen a mentális állapotra is hatást gyakorolt (szorongások, félelmek, ritkuló emberi kapcsolatok), a nem lakásban élők többsége rezignáltan tekint a jövőbe, nem sok jót vár a járvány elmúltával sem.

Miközben a nem lakásban élő és a környezetükben élő emberek életének és egészségének a védelme érdekében a szociális segítők mindent megtesznek a nap 24 órájában, addig az egzisztenciális zuhanás kivédése érdekében mások segítségére is szükség lenne.

Megállapításuk szerint rendkívül sajnálatos, hogy a Covid-19 járvány hatásairól semmilyen más, akárcsak hasonló adatfelvétel eredményei nem ismeretesek Magyarországon.

A Február Harmadika Munkacsoport nevében:
Győri Péter dr. (C.Sc.)
Menhely Alapítvány
kuratórium elnök

  Sajtóközlemény: "Világjárvány veszélyében lakástalanul"
  Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2021. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Sajnálattal értesültünk a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Szabolcs utcai telephelyén nyújtott létfontosságú szolgáltatások körüli bizonytalanságról.

A hajléktalan emberek ellátásában szerepet vállaló szervezetek gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az egészségügyi rendszer (alapellátás, járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás) számára jelentős nehézséget okoz a beteg hajléktalan emberek ellátása.

Gyakran keresnek meg minket kórházakban dolgozó kollégák, hogy helyezzük el azokat a hajléktalan embereket, akik már nem szorulnak aktív kórházi ellátásra, az „otthoni lábadozás” lehetősége viszont nem adott a számukra. Az érintettek egészségi állapota gyakran súlyosabb, mint amit a szociális intézmények kezelni képesek – esetükben jellemzően krónikus belgyógyászati vagy ápolási osztályi ellátás volna indokolt, ami viszont sokszor nem, vagy nem kellő ideig hozzáférhető a számukra. Számukra a Szabolcs utcai ellátás jelenti az egyetlen esélyt, hogy az állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak. A „lábadozó” típusú férőhelyek száma szintén jelentősen alulmúlja a felmerülő igényeket. A Szabolcs utca kulcsszerepet játszik mind a kórházakból kikerülő, mind a közterületekről beszállított idős, beteg, ápolást-gondozást, egészségügyi odafigyelést igénylő hajléktalan emberek ellátásában.

Mindez a közterületi hajléktalanság csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket is jelentősen hátráltatja.

A BMSZKI Szabolcs utcai telephelyén működő krónikus belgyógyászati és ápolási osztályok, valamint a „lábadozó” típusú férőhelyek megszűnése, továbbá az ugyanazon telephelyen működő átmeneti szállás megszűnése súlyos, megoldhatatlan kihívás elé állítaná a fővárosi fekvőbeteg-ellátást és hajléktalan-ellátást: járvány idején tovább növelné a fekvőbeteg-ellátás terhelését és növelné a közterületen, fedél nélkül éjszakázó emberek számát, ezzel megbetegedésük és elhalálozásuk kockázatát.

Mindezek miatt arra kérjük Magyarország Kormányát, hogy vagy tegye lehetővé a Szabolcs utcai ellátás további működését annak jelenlegi helyszínén, vagy – az ellátás folyamatossága mellett – biztosítsa a BMSZKI számára egy másik, az ellátásra alkalmas ingatlan használatának a lehetőségét.

Budapest, 2021. március 30.

Alfa Karitatív Egyesület
Baptista Szeretetszolgálat – Utcafront
Diótörés Alapítvány
Golgota Keresztény Gyülekezet Hajlék Misszió
Kapitánypusztai Hajléktalanok Nappali Melegedője és Utcai Gondozó Szolgálata
Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület
Kürti Erzsébet Önsegítő Egyesület
Léthatáron Alapítvány
Magyar Evangéliumi Testvérközösség
Menedékház Alapítvány
Menhely Alapítvány
Myrai Szt. Miklós Vallási Közhasznú Egyesület
Oltalom Karitatív Egyesület
Rés Szociális és Kulturális Alapítvány
Szociális és Rehabilitációs Alapítvány
Twist Olivér Alapítvány
Utcáról Lakásba Egyesület
Üdvhadsereg Szabadegyház
Van Esély Alapítvány

Az újabb nagy hidegre tekintettel az időszakos túlélési pontok elérhetőségének közreadásával szeretnénk segíteni hajléktalan ügyfeleinket és a nekik segítőket Budapesten és Pest megyében.

Az alábbi intézmények vállalják, hogy a rendkívüli hideg miatt a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat által kiadott „Vörös riasztás" idején, 2021. 02. 11. csütörtök estétől 2022. 02.16. kedd reggelig minden hozzájuk érkező személyt befogadnak, nem küldenek el rászorulót.

A Diszpécser Szolgálat az időjárás-előrejelzések alapján dönt majd a „Vörös riasztás" időtartamának a meghosszabbításáról.

  Az éjszakai túlélési listája letölthető, pdf formában itt - kattintással.