A „következő” egy nagydarab, - megbocsáss, de bélanagyságú - fiatalember. Leül szemben, és türelmesen várja, hogy szóljak hozzá.

- „Mivel még nem járt itt a Mádi utcában, felveszünk egy kartont, azután megbeszéljük miért is jött ide!” Magyarázatomat békésen fogadja, nyugodt együttműködéssel válaszol kérdéseimre. Született, anyja neve, bejelentett címe, hol alszik, jövedelme van-e, látott-e már BV intézetet… és így tovább. A kötelezők után felnézve nem sejtem milyen irányból fog meglepni.

- „Miben tudok segíteni, miért jött?”

- „Szeretnék visszailleszkedni a társadalomba!”